Felhasználás előtt mindig ellenőrizzétek, hogy a kapcsolódó törvénynek és rendeleteknek hatályos-e még a verziója, illetve azt is érdemes ellenőrizni, hogy az adott vízterületnek (ahol túráztok) vannak-e külön saját szabályzásai (Balaton, Tisza-tó, stb). Ha hajózó úton eveztek (Duna, Tisza egyes szakaszai), olvassátok végig a hajózási szabályzatot kicsit részletesebben…
1.02 cikk – A vízijármű vezetője és az úszómű felügyeletéért felelős személy
1. Csónakot és nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközt, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a 2. és 3. bekezdésben foglalt kivétellel – az vezethet, aki
a) a 14. életévét – gépi hajtású vízijármű esetében 17. életévét – betöltötte,
b) úszni tud,
c) a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, és d) ismeri az e Szabályzat rendelkezéseit, valamint az igénybe vett vízterület sajátosságait.
2. Ha több személy tartózkodik a csónakban vagy nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközön, indulás előtt 16. életévét – gépi hajtású vízijármű esetében 17. életévét – betöltött, valamint az 1. bekezdés b)–d) pontjában foglaltaknak megfelelő vezetőt kell kijelölni. 2.a. * Kijelölés hiányában a vezető az a személy, aki az evezős jármű irányát, műveleteit meghatározza, a járművet kormányozza.
Ha a kormányzást több személy végzi, akkor a vezetés megosztott.
3. Sportegyesület 14. életévét be nem töltött, úszni tudó és az e Szabályzat rendelkezéseit ismerő sportolója csónakot, illetve gépi hajtás nélküli vízi sporteszközt a sportegyesület edzőjének irányítása és felügyelete, továbbá mentőeszköz használatával és mentőmotoros vagy kísérő kisgéphajó biztosítása mellett vezethet.
Az edző felügyelete akkor tekinthető teljesítettnek, ha
a) minden sportolóra folyamatos rálátása van, és
b) a segítségnyújtáshoz vagy beavatkozáshoz 2 percnél több idő nem szükséges.
3.a. Szervezett, csoportosan haladó evezős vízijárművek részvételével zajló vízitúra – tíznél több evezős vízijármű részvétele esetén – vízi túravezető vezetésével bonyolítható le.
3.b. A 3.a. bekezdésben említett vízitúra elindulását, túravezetőjének személyét és a tervezett útvonalat a túravezető az indulást megelőzően köteles bejelenteni a területileg illetékes vízirendészeti szervnek.
3.c. * 3.d. *(hatályon kívül helyezve ’23 november 28-án) Itt szűnt meg a vízitúra vezető = edző kötelezettség 10 hajóegység felett
A vízitúra vezetőjének vízijárművét a Szabályzat II. rész 3. melléklet „U” kódlobogójával (II-3. melléklet) kell megjelölni. A lobogó oldalélének mérete legkevesebb 0,3 méter, és helyettesíthető azonos megjelenésű táblával vagy azonos képet mutató felfestéssel vagy ragasztással. 3.e.
A vízitúra vezetője jogosult a túra résztvevőinek közlekedési magatartására vonatkozó utasítást adni, amelyet a résztvevők kötelesek végrehajtani.
3.f. Vízitúra korlátozott látási viszonyok között nem folytatható.
VIDD MAGADDAL | ELLENŐRIZD | KÉRD EL!
2. A kajak, a kenu, a kielboat, az evezős sport- és versenyhajók, továbbá a 2,5 m-nél kisebb testhosszúságú csónak esetében az 1. pont a), b) és f) alpontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A zárt testű, ráülős, körben kapaszkodó kötéllel ellátott csónakok felszerelése az 1. pont a) alpontjában előírtak helyett legalább úszást segítő mellény vagy biztonsági bokapánt (leash), amennyiben a használó 14. életévét betöltött, úszni tudó személy.
1. * Csónak az alábbi alapfelszereléssel közlekedhet:
a) mentőmellény, a csónakban tartózkodó 14. életévüket be nem töltött személyek és úszni nem tudó felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db,
b) evező – a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,
c) horgony – 1 db, a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony (a horgony a mederhez történő ideiglenes rögzítésre alkalmas, más számára veszélytelen kialakítású eszközzel, tárggyal helyettesíthető),
d) kikötésre és horgonyzásra alkalmas és megfelelő állapotú kötél vagy lánc – legalább 10 fm,
e) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz – 1 db,
f) elemlámpa – a napnyugtától napkeltéig terjedő időszakban egy elektromos üzemű, szokásos erősségű, fehér fényű, szükség szerinti irányba fordítható fényforrás, amivel a csónakos a közeledő vízijárműnek jelezni tud,
g) a csónak üzembentartójának nevét és elérhetőségét tartalmazó – a csónaktesten tartósan rögzített – tábla,
h) ha a csónakban tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak, akkor megfelelő 8A vagy 34B oltásteljesítményű tűzoltó készülék – 1 db.
Itt lesznek méterben meghatározott távolságok. Tudd a hajód hosszát, az majd segít megsaccolni, hogy mennyi a 10, 30, 60 méter. A 200, 1000, 1500 méter megsaccolásához szerezz kapaszkodókat magadnak az adott vízterület adottságainak, jellemzőinek megismerésével (pl.: kanyarok közi jellemző távolság, vízterület jellemző szélessége, stb.)
1. A menetben lévő csónakban tartózkodóknak – a csóváló evezést (védlizés), sporthorgászatot, csáklyázást vagy más munkát, egyéb, a sportág sajátosságainak megfelelő tevékenységet végző személy kivételével – tilos állni.
2. A csónak vezetője a beszállás előtt köteles meggyőződni arról, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni, és azok nyilatkozata, továbbá az e Szabályzat rendelkezései alapján a mentőfelszerelés elhelyezéséről, továbbá alkalmazásra való készenlétéről köteles gondoskodni.
3. Vízen lévő csónakban tartózkodó, úszni nem tudó vagy az 1. pontban felsorolt tevékenységet végző, valamint a 14. életévét be nem töltött személy, továbbá vízi sporteszközön közlekedő személy köteles mentőmellényt viselni. Emberi erővel hajtott vízi sporteszközön, ha a használó 14. életévét betöltött úszni tudó személy, legalább úszást segítő mellény vagy biztonsági bokapánt (leash) viselése kötelező. (SUP)
3a. Nem kell mentőmellényt viselni a vitorlás és az emberi erővel hajtott vízi sporteszköz használatának elsajátítása közben fürdőhelyen és azokon a szabad vizeken, ahol a fürdőzés megengedett, ha az a fürdőzők zavarása nélkül közvetlen a part mellett, egy segítségnyújtásra alkalmas személy közreműködésével történik.
4. A sportegyesület edzője, a vízitúrázó csoport vezetője felel a felügyelete alatt csónakot vagy vízi sporteszközt vezető, és képesítéssel nem rendelkező kiskorú személy közlekedésben tanúsított magatartásáért, továbbá az e Szabályzatban előírtak megtartásáért.
5. Csónak vagy vízi sporteszköz vezetését az e Szabályzat egyéb rendelkezéseinek megtartásával csak partközelben, hajóúton kívül, kikötőben az üzemeltető által kijelölt részen, motoros vízi sporteszköz vezetését a hajózási hatóság által engedélyezett zárt vízi sportpályán szabad oktatni és gyakorolni.
6. Az adott országos sportági szakszövetség vagy annak tagszervezete által szervezett és meghirdetett edzések és versenyek résztvevőinek, az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott és a hajózási hatóság által jóváhagyott, az illetékes országos sportági szakszövetség honlapján közzétett biztonsági szabályban meghatározottak szerint kell viselni a mentőeszközt vagy az úszást segítő eszközt.
Forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100057.nfm – Wolters Kluwer – Minden jog fenntartva!
Tilos fürdeni a 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet 2.§-ban foglaltak szerint:
2000 évi XLII. törvény a víziközlekedésről
víziközlekedés: vízen úszólétesítménnyel végzett helyváltoztatás. A víziközlekedési tevékenység része továbbá az úszólétesítmények kiszolgálásával kapcsolatos létesítmények (pl. kikötő) működtetése is;
úszólétesítmény: víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés;
vízi jármű: vízen való közlekedésre, szállításra, illetve más úszólétesítmény továbbítására szolgáló – úszómunkagépnek, úszóműnek és egyéb úszólétesítménynek nem minősülő – úszólétesítmény;
hajó: építésénél, berendezésénél és felszerelésénél fogva a vízen való közlekedésre alkalmas vízi jármű;
személyhajó: a hajózási hatóság által 12 főnél több utas rendeltetésszerű szállítására alkalmasnak nyilvánított hajó;
kishajó: az a belvízi hajó, amelynek a hajótesten mért hossza a 20 métert nem éri el, valamint az a tengeri hajó, amelynek a hajótesten mért hossza a 24 métert nem éri el
nyaralóhajó: az a 12 főnél nem nagyobb befogadóképességű kedvtelési célú kisgéphajó, amelynek hajótesten mért hossza a 15 métert nem haladja meg, és legnagyobb holtvízi sebessége nem több 15 km/h-nál; és amelyre a hajózási hatóság nyaralóhajó bérbeadása hajózási tevékenységre engedélyt adott ki;
versenyhajó: versenyszerű sporttevékenység folytatására felszerelt és használt kishajó
vízi sporteszköz: vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén úszóképes és kormányozható, kedvtelési rendeltetésű hajónak, csónaknak nem minősülő vízijármű
csónak: a hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő
a) emberi erővel hajtott, felépítménnyel nem rendelkező vízijármű, amelynek testhossza nem haladja meg a kishajóra megállapított mértéket
b) szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott vízijármű, amelynek hossza a 7 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t nem éri el, vagy motorteljesítménye legfeljebb 14,7 kW, ide nem értve az építése, berendezése és felszerelése alapján vízen való közlekedésre nem szolgáló úszóeszközt;
hajózási tevékenység: a vízen történő személyszállítás és árufuvarozás, más úszólétesítmény vízen vontatással, tolással vagy mellévett alakzatban való továbbítása, továbbá úszólétesítmény vízen történő nem kedvtelési célú működtetése;