A program a résztvevők fogadásával és a kötelező vízbiztonsági, valamint technikai eligazítással vette kezdetét Nagymaroson. A szakmai tájékoztató keretében a résztvevők megismerték a Dunakanyar érintett folyószakaszának hidrográfiai sajátosságait és természeti adottságait, különös tekintettel arra, hogy a kiválasztott útvonal morfológiailag és áramlástanilag szinte teljesen veszélytelen, így kiválóan alkalmas az oktatási és rekreációs célú evezésre.
Mivel a 15 fős csoport jelentős része nem rendelkezett előzetes evezős tapasztalattal, a szakmai vezetők kiemelt hangsúlyt fektettek az alapvető evezéstechnikai elemek átadására. A túra megkezdése előtt külön felkészítést kaptak a kormányosi pozíciót betöltő személyek, mivel ezen készségek elsajátítása elengedhetetlen volt a hajók biztonságos irányításához és a csoportos vízi közlekedés fenntartásához. Az elméleti blokk részeként a szervezők részletes ismertetőt tartottak a Magyar Vízitúrázók Szövetsége (MAVITUSZ) főbb tevékenységéről, szakmai célkitűzéseiről és a hazai vízisport-életben betöltött szerepéről.
A vízre szállást követően a hajóegységek egy alakzatba rendeződtek (összekapaszkodás). Ez a fázis lehetőséget biztosított arra, hogy a résztvevők alkalmazkodjanak a Duna aktuális sodrásához, a gyakorlatban is rögzítsék a biztonságos evezés alapfeltételeit, a túravezetők pedig elvégezhessék a mozgáskoordinációs és technikai korrekciókat a maximális hatékonyság érdekében.
A megvalósítás időszakában a Duna vízállása rendkívül alacsony volt. Ez a hidrológiai körülmény technikai kihívás elé állította a csoportot, mivel a lapátok gyakran elérték a mederfeneket, és több alkalommal előfordult a kenuk zátonyra futása, felülülése. Ezen fizikai akadályok elhárítása érdekében a résztvevőknek időszakosan ki kellett szállniuk a vízi járművekből a hajók tehermentesítése és áttolása céljából. Ez a kényszerű technikai elem sikeresen integrálódott a túra programjába, fejlesztve a csoporton belüli együttműködést.
A szakasz kiemelkedő infrastrukturális előnye a számos kikötési lehetőség. A túra során a szakmai szempontból legoptimálisabb, széles homokpadot érintettük. Ez a partszakasz kiváló morfológiai adottságai (lassú áramlás, biztonságos, lassan mélyülő homokos meder, nagy befogadóképesség) miatt kifejezetten alkalmas nagyobb létszámú iskolai vagy intézményi csoportok, osztálykirándulások tervezett, biztonságos kikötési pontjának.
A pihenőt követően a csoport megkezdte a Verőce irányába tartó záró szakaszt. A navigáció során kiemelt figyelmet követelt a folyó kanyarulatainak pontos lekövetése: a biztonsági protokoll szerint a hajóknak szigorúan a partvonal közvetlen közelében kellett haladniuk, elkerülve a sodorvonalat. Ez az útvonalvezetés egyúttal közvetlen rálátást biztosított a part menti idős erdőállományokra (ősfás part).
Verőcére megérkezve a kikötés a dunai hajózási infrastruktúra egyik egyedi építészeti műtárgya, az Ybl Miklós által tervezett támfal környezetében történt meg. A hajók biztonságos partra emelése és rögzítése után a csoport a kikötő közelében található Oázis cukrászdában valósította meg a fizikai regenerációt és étkezést.
A program a szakmai terveknek megfelelően, balesetmentesen és az előre meghatározott ütemterv szerint zárult. A résztvevők visszajelzései alapján a rendezvény elérte célját, a Gyermekotthon és Iskola képviselői kifejezték szándékukat a program jövőbeni, következő naptári évben történő megismétlésére.
