A Magyar Vízitúra Klaszter tagjaival folytatott egyeztetés alapján az alábbi javaslatokat tesszük a Hajózási Szabályzat emberi erővel hajtott vízijárművek szabályozásával kapcsolatban:
Általánosságban elmondható, hogy a KLASZTER olyan szabályzat kialakítását tartja elfogadhatónak, amely átlátható, betartható és ellenőrizhető, igazodik a jelen szakmai környezethez és mindezek mellett garantálja azt a biztonságot, ami mellett a vízen eltöltött idő még élvezetes marad és ez az idő az ember testi és szellemi fejlődését egyaránt szolgálja.
A vízen eltöltött idő nagy százalékban turisztikai jellegű, a turizmus pedig Magyarország jelentős GDP növelő terméke.
A KLASZTER kialakult véleménye az alábbi témakörökben a következő
Hajó irányításáért felelős személy témakör
A több személyes, emberi erővel hajtott vízijármű esetében is lehessen 16 éves kor alatt irányítani, felnőtt jelenlétében. A felnőtt jelenlét vagy a járműben, vagy csoportos haladás esetén csoportvezetőként (túravezetőként) értendő.
Egy személyes jármű esetében ne legyen 14 éves korhatár felnőtt jelenlétében (kíséretével)
Sárkányhajó, illetve 7+ személy esetében legyen a korhatár 18 év.
A hajó irányításáért felelős személynek továbbra is meg kell felelnie a jelenlegi szabályzatban foglaltaknak. (képes irányítani, ismeri a vízfelületet, megfelelő technikával és erőnléttel rendelkezik, stb…)
Az alsó korhatár nyitott kérdés, 10-12 év alatt kevés gyermek képes többszemélyes vízijárművet irányítani.
Mentőmellény témakör
Ebben a témakörben, a számtalan felvetés összegzéseként az alábbi javaslatot tesszük:
A mentőmellény kategóriába tartozzon bele az 50N-os (ún. úszást segítő) mellény megfelelő ISO minősítéssel. Ezek kényelmes, praktikus és használható eszközök, megfelelő mozgás-szabadságfokot biztosítanak.
Legyen kötelező mellényviselet:
– úszni nem tudóknak,
– éjszakai vízitúra során,
– nagy tavakon való evezés során
– 14 éves kor alatt
– abban az esetben, ha a hajó biztonság oldaltávolsága eléri a kritikus szintet
– extrém időjárási viszonyok között a vízen tartózkodás során
A mentőmellény továbbra is legyen a kötelező felszerelés része.
Vízitúra és kísérete témakör
Ez a fejezet teljesen felesleges, az edző-túravezető párhuzam és az ezzel járó elvárások nem életszerűek. Szükséges lehet mennyiségi elven alapuló szigorítás, de nem hajóegységek alapján (10 SUP vs. 10 sárkányhajó – 10 fő vs. 200 fő.)
Vízijárművek nevesítése témakör
Emberi erővel hajtott vízi közlekedésre alkalmas eszközök nevesítve, jól elhatárolhatóan jelenjenek meg a szabályzatban. A külföldi gyakorlatban ezek összefoglaló néven (nem túl szép fordításban) vízi kézihajtányúak, vagy evezős eszközök és megjelennek az alábbi típusok: Gyűjtőkategória, mely tartalmazza a túrakenut (jellemzően 1-2-3-4-6-7-8 személyes), versenykenut (C1-2-4-7, portya kenut 1-2-4, szlalomkenu), túrakajakot (TK1-2, tengeri kajakok, portya 1-2, sitontop), versenykajakot (K1-2-4, MK1-2-4, szlalomkajak, kajakpoló), Outriggert (1-2-4), SUPot (1-2-4-6-8), evezős hajót (1-2-4-8), sárkányhajót (10-20) és minden további biztonságosnak ítélhető, önállóan elégséges haladásra képes emberi erővel kihajtható eszközt.
Kishajók és az emberi erővel hajtott járművek találkozása témakör
Az elmúlt években a vízi turizmus nem csak a kézi hajtányok tekintetében, hanem a kishajókat érintve is jelentős növekedést mutatott. Annak érdekében, hogy mindenki megtalálja a pihenést és a kikapcsolódást érdemes olyan szabályokat hozni melyek ezt lehetővé teszik.
Érdemes átgondolni, hogy mely vízfelületeken átgondolandó sebességkorlátozás, vagy hullámot kelteni tilos szabályzás bevezetése annak érdekében, hogy a korlátozott tér kiszolgálja mindenki igényét.
Jó irány lehet a sportlétesítmények, kikötők parti egységek közelében hullámot kelteni tilos táblák felszerelése és a szabálysértés szankcionálása. Egyben természetesen teret kell adni a kishajók sebességélményének is, például azzal, hogy a Szentendrei-sziget két oldalát megkülönböztetjük ilyen formán. A kisebbik ág, sebességcsökkentett területté válna, természetesen nem tiltva és nagyhajók forgalmát csupán mérsékelve a sebességüket, miközben a nagyobb, hajózási útvonalat amúgy is tartalmazó ág megtartaná a korlátoktól ilyen formán mentes jellegét. Hasonló gondolatmenet lehetne érvényes például a Mosoni-Duna szűkebb, szabadidős szempontból terhelt szakaszaira, például Mosonmagyaróvár, Halászi, vagy Győr, az RSD-re, vagy a Neszmélyi holtágra.
Hangsúlyozottan a cél nem a korlátozás bevezetése, hanem az együttélés elősegítése a szűk területeken egymás szabadidejének tiszteletben tartása.
Vízi KRESZ táblák kihelyezése
Az emberi erővel hajtott vízijárművek számára veszélyes helyek megfelelő megjelölése a veszélyes hely előtt is. Legfontosabb: a Dunán található merőleges kövezések (ruganyok) kitáblázása. Ezek a műtárgyak veszélyesek, sokszor a méretüknél fogva hosszadalmas kikerülni és ez kizárólag vagy parti átemeléssel vagy a hajózóútba való behaladással lehetséges. Bizonyos vízállásnál ez komoly veszélyeket hordoz magában. Az előzetes tájékoztatással a vízen haladó időben el tudná dönteni, hogy milyen stratégiát választ az akadály elkerüléséhez.
