2018 októbere óta nem volt ilyen alacsony a Duna vízállása Bajánál, mint ma, 2026. július 27-én…13 cm. A vízitúrázás szerelmeseinek is újratervezést igényel ez a sajnálatos állapot, mivel a Dél-Duna legtöbb ágát már ennél magasabb vízállásnál is „elveszítettük”. A Móric-Duna, a Grébec, a Szeremlei-Duna a 350-400cm-t sem engedi, de egy idje már a Rezéti-Holt-Duna, az örök favorit Vén-Duna és Sugovica is nemet mond a vízitúrázókra.
Szeretett Gemencünk csendes nyári aszályát szenvedi, míg mi kíváncsian feltérképezzük a déli táj csodálatos csatornáit, pl. a Vajas-fokot, a Ferenc-tápcsatornát – ezekről korábbi leírásaimban is olvashatsz, ill. ma készülök még egy Ferenc-beszámolóval is 😉.
No, de addig olvassunk egy néhány soros kis kitekintést arról, mi az és miért is fontos nekünk a vízállás ismerete!
Mit jelent valójában a Duna vízállása? – Baja példáján
Vízitúrázóként szinte minden indulás előtt megnézzük a vízállást. A vízügy honlapján azonban gyakran olyan számokkal találkozunk, mint 47 cm, 182 cm vagy éppen 650 cm. De vajon mit jelentenek ezek a számok? A Duna mélységére utalnak?
A rövid válasz: nem.
A vízállás nem a folyó mélysége
A vízállás azt mutatja meg, hogy a vízfelszín milyen magasan helyezkedik el egy adott vízmérce nullpontjához képest.
Ez a nullpont nem a meder alja, és nem is a folyó legmélyebb része. Egy előre meghatározott, geodéziailag rögzített referencia, amelyhez minden későbbi mérést viszonyítanak.
Ezért fordulhat elő, hogy egy helyen a vízállás mindössze 50 cm, miközben a Duna valójában több méter mély.
Mi köze ehhez a Balti-tengernek?
A mércék nullpontját egy országos magassági rendszerhez igazították, amely történelmileg a Balti-tenger átlagos vízszintjét használja alapul.
Ez nem azt jelenti, hogy a vízügy naponta a Balti-tengert méri. Csupán azt, hogy egyszer, nagyon pontos földmérési módszerekkel meghatározták, milyen magasan van például a bajai vízmérce nullpontja ehhez a közös referenciaszinthez képest.
Ettől kezdve már csak azt kell figyelni, hogy a Duna vízfelszíne hány centiméterrel van e nullpont fölött vagy alatt.
Mit jelent ez Baján?
Ha a bajai vízmérce például 200 cm-es vízállást mutat, az nem azt jelenti, hogy a Duna két méter mély. Annyit jelent, hogy a vízfelszín 200 centiméterrel a bajai vízmérce nullpontja fölött helyezkedik el. A folyó tényleges mélysége attól függ, milyen mély a meder azon a helyen. Ez lehet néhány méter, de akár jóval több is.
A hivatalos bajai Duna-vízmérce a Duna bal partján, az 1478 és 1479 folyamkilométer között található (Türr István híd 1480). Ez az a mérce, amelynek értékét a vízügy közzéteszi.
Miért fontos ez nekünk vízitúrázóknak?
A vízállás nemcsak egy szám. Nagyon sokat elárul arról, mire számíthatunk a vízen.
Alacsony vízállásnál előbukkanhatnak homokpadok, zátonyok és zárások, egyes mellékágak nehezebben járhatók, a kikötés is körülményesebb lehet.
Magas vízállásnál viszont gyorsabb lehet a sodrás, eltűnhetnek a partok, elárasztás alá kerülhetnek a fövenyek és a belógó fák ágai is közel kerülhetnek a vízhez. Az uszadékfák és uszadékhalmok is veszélyt rejthetnek.
Legyünk felelősek és felkészültek!
Írta: S.R.
