Velencei-tó
A Velencei-tó Fejér megyében, Budapesthez közel fekvő természetes tó, Magyarország második legnagyobb természetes tava. Számtalan nádassal, néhány szigettel csatornákkal szaggatott vízfelülete nagyszerű vízitúrás lehetőségeket ad az oda látogató túrázónak. A tó rendkívül sekély, ebből adódóan igen meleg vízű, mindezek mellett víze gyógyító hatású is. Vízmélysége miatt leginkább kisebb merülés hajókkal járható. Nem engedélyköteles vízitúra terület. […]
Túr
A Túr folyó Romániában, Avasvámfalu határában ered és Garbolc térségében keleti hármashatárnál lép hazánk területére. A Túr vízrendszer hazánkban 4 részre osztható fel: Látható, hogy igen összetett vízrendszer, sok-sok evezhető kilométerrel. Jellemző a folyóra (főleg az Öreg és a Régi Túrra), hogy víze benőtt, víz alatti csökök, hínár és egyéb „zöld” nehezíti az előrejutást, így […]
Tisza-tó
A Tisza-tó (régi nevén Kiskörei-tározó) egy mesterséges víztározó, a Tisza folyó felduzzasztásával jött létre két lépcsőben. 1973-ban első, majd 1978-ban a második lépcsőben történő a duzzasztás eredménye képpen alakult ki a mai állapot is. A tó a Tisza 440,5. fkm-e (Tiszabábolna) és 404. fkm-e (Kisköre) között húzódik, 127 négyzetkilométer területen. A tavat délről a Kiskörei […]
Szigetköz
A Szigetköz a Duna legnagyobb magyarországi mellékágrendszere, egyben hazánk legjelentősebb vízitúrás területe. A 375 négyzetkilométeren elterülő ágrendszer 54 kilométer hosszan húzódik a Kisalföldön, számtalan kisebb és nagyobb szigete között pedig közel 200 kilométer vadregényes Duna-ág kanyarog. A Szigetköz mai képe a Duna szlovákiai (1992) elterelése után az ágrendszerek folyamatos rehabilitálásával alakult ki. (a legutolsó rehabilitáció […]
Szentendrei-Duna
A Szentendrei-Duna 32 km hosszú Duna-ág amelyet a Szentendrei-Sziget választ el a Dunától. A keskeny (100-300m) folyó ág lassú folyású, így a túrázás rajta biztonságos akár folyásiránnyal szemben is könnyen evezhetünk. A Dunakanyar közelsége és a gyönyörű kisvárosok (kiemelkedik közűlük Visegrád és Szentendre) kedvelt kiránduló és nyaralóhellyé teszik ezt a folyót. Magyarország vízitúrás “kult” területe a […]
Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös
A Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös (hívják még: Kákafoki vagy Bikazugi holtágnak is) Magyarország ötödik legnagyobb állóvize. A 19. század végén lezajló folyamszabályozások idején alakult ki Szarvas és Békésszentandrás települések között. Csodálatos környezete, békés vize és a környék megszámlálhatatlan látnivalója következtében víziturisztikai jelentősége óriási. A településeken található számtalan, magas színvonalú szálláshely miatt nagyobb csoportok, osztályok, iskolák számára kiváló […]
Sió
A Sió (Sió csatorna) a Balatonból ered, és 120 kilométeres „kacsgaringózás” után a Dunába torkollik a Duna 1497-es folyamkilométerénél. Rendkívül lassú folyású, alacsony vízhozamú és keskeny “folyó”, vízitúrás lehetőségei korlátozottak és nagyban függnek a Balaton vízének leeresztésétől! Éppen ezért igazi vízitúrás környezet nem alakult ki a Sió mentén, a szolgáltatók száma igen alacsony.
Mura
A Mura folyó Magyarország dél-keleti szegletében, Zala megyében folyik, elválasztva hazánkat Horvátországtól. A folyó teljes hossza ugyan 454 kilométer, azonban ebből mindössze 48 folyamkilométer folyik Magyarországon. Gyors folyású, néhol szélesebb folyó, ennek ellenére nem kifejezetten kezdő vízitúrázóknak való. Éles kanyarok, gyakorta bedőlt fák szegélyezik, így komolyan oda kell figyelni evezés közben. Nagyon jó horgász víz, […]
Maros
A Maros 725 kilométer hosszú folyó, amelyből a hazai rész mindössze 48 folyamkilométer. A romániai Gyergyói-havasokban ered, a Magyar határt Nagylaknál lépi át és Szegednél torkollik a Tiszába. A Maros egy nem túl széles, és általában (vízállástól függően) igen sekély folyó, hazai szakaszát kényelmesen megevezhetik akár a kezdő túrázók is két nap alatt. Számtalan kavics […]
Kraszna
A keskeny, mindössze 46 km magyarországi szakasszal bíró folyóként viselkedő csatorna a romániai Meszes-hegység nyugati oldalán Kraszna településhez közel ered és hazánkban a Tiszába torkollik Vásárosnamény mellett. Az 19. század végéig a Kraszna a Szamosba torkollott, azonban a folyószabályozások miatt a torkolatot áthelyezték. (a Kraszna szabályozásának esett áldozatául Magyarország akkori legnagyobb vizes élőhelye, az Ecsedi-láp) […]
Kettős-Körös
A Kettős-Körös a Fekete és Fehér-Körös Doboz-Szanazugi találkozásánál kezdi meg útját és a Sebes-Körös torkolata után nevezzük Hármas-Körösnek. Víze a többi Köröshöz hasonlóan nyugodt és békés, partján kifejezetten jó szálláslehetőségek találhatók, víziturisztikai jelentősége nagy. Nagyszerű horgászvíz. Nem engedélyköteles vízitúra terület.
Ipoly
A szlovákiai Vepor-hegységben eredő 254 kilométer hosszú Ipoly a nógrád-megyei Ipolytarnócnál lépi át a Magyar határt, és 143 kilométer hosszan kanyarogva a gyönyörű Börzsöny hegység völgyén keresztül Szobnál folyik bele a Dunába. Magyarországi felső szakaszán keskeny, gyors folyású sekély vízű, rendkívül kanyargós folyó, kifejezetten technikás evezést igényel. Lejjeb a duzzasztógátak közelében már lassú és szétterülő, […]
Hármas-Körös
A Kettős és a Sebes-Körös találkozása után nevezzük a Körös folyót Hármas-Körösnek. Nem egészen 92 kilométer hosszan kanyarog és Csongrádnál ömlik a Tiszába, a Tisza 243,6-os folyamkilométerénél. Széles nyugodt víze nagyszerű vízitúrás lehetőségeket nyújt, partján számtalan szállás és kikötési lehetőség adódik a túrázók számára. A vízterület mértete és az evezhető kilométerek száma miatt Kelet-Magyarország egyik […]
Fekete-Körös
A Fekete-Körös a Fehér-Köröshoz hasonlóan rövid, keskeny folyó, hazai szakasza rövid, mindössze 20 folyamkilométer, így vízitúrás lehetőségei korlátozottak. Doboz-Szanazugnál egyesülve a Fehér-Körössel „indítja” a Kettős-Köröst. A Fekete-Körös szépsége az a vadregényes, kanyargós vonalvezetése a folyónak, ami nincs meg pl. a Fehér-Körösben. Kezdő túrázóknak ideális, gyönyörű és hangulatos rövid vízi kirándulásokat lehet ejteni rajta.
Fehér-Körös
Az alig 10 folyamkilométer hosszú Fehér-Körös vízitúrás szempontból nem kiemelkedő jelentőségű, azonban a Kettős-Körös és a Fekete-Körös túráknál kiváló kiegészítő, gyakorló útvonal lehet egy szanazugi induló helyszínnel. A nyílegyenes ásott mederben alig csordogáló víz tökéletes terep kezdő túrázóknak, új hajóval, új evezés technikával ismerkedőknek.
Dráva
A Dráva folyó hazánk egyik legkedveltebb vízitúrás területe. Természeti szépsége, izgalmas technikás víze egyedülálló, és mivel engedélyköteles rajta a túrázás, így a Duna-Dráva Nemzeti Park jóvoltából a vízitúránk során más túracsoporttal nem találkozunk. A Dráva magyarország legtisztább vízű “nagyfolyója”, számtalan védett és fokozottan védett vízi és szárazföldi állat otthona. Itt él többek között a fekete-gólya, hordalékkupacain fészkel […]
Bodrog
A Bodrog folyó Kelet-Magyarországon, a Tisza után az egyik legjelentősebb vízitúrás terület.. A víze békés, lassú folyású, meglehetősen széles, így akár kezdő túrázóknak is javasolt. A folyó mellett húzódó Bodrogzug (Bodrog-ártér) pedig egyenesen kuriózum a vízitúrázásban. Tavasszal a terület nagy része víz alá kerül és egy csodálatos tündérrózsás, barangolós vízivilág keletkezik. Látogatása azonban engedélyhez kötött, és […]
Berettyó
A keskeny, kanyargós, csatorna jellegű Berettyó a Romániai Réz hegységben ered, és a Román-Magyar határt Pocsaj települése előtt átlépve kacskaringós útját egészen a Sebes-Körösig folytatja, amelybe Szeghalom után torkollik. A folyó a 19. század közepétől kezdve számtalan szabályzáson esett át, amelyek következtében a teljes hossza mintegy a felére csökkent.A folyócska képe szép, ám víziturisztikai szempontból […]
A Hernád
A Hernád a Sajó mellékfolyója, amely a Tiszába ömlik. A folyó teljes hossza 286 km, magyarországi szakasz 118 km. Szlovákiában. az Alacsony-Tátrában Poprádtól D-re ered. A teljes vízgyűjtő területe 5436 km2, ebből 4300 km2 Szlovákiában van. A folyó a 118,4 fkm-nél éri el a magyar határt s innen még 10,4 km-en szlovák-magyar határt alkot. Szlovákiában […]
Mosoni-Duna
A Mosoni-Duna nagyszerű vízterület nem csak azok számára, akik most ismerkednek a vízitúrázással, hanem azoknak is, akik már gyakorlottabbak, de azért szívesen eveznek kényelmes, rövid távokat, és szállnak meg jól felszerelt kempingekben. A Mosoni-Duna az egyik olyan folyó hazánkban, ahol egyenletesen elosztva találunk megfelelő szálláshelyet minden igény számára.
Duna
Vízitúrás szempontból a Duna meglehetősen összetett és ezért nehezen összefoglalható víztest. Vízi turisztikai jelentősége nagy, a klasszikus vízitúrás társadalom ezen a folyón alakult ki (pl. Római-part legendás vízitúrás élete), a rendszerváltás előtt számtalan csónakház tarkította a partját. Ezek nagy részét sajnos mára elbontották. Napjainkban a túrázás inkább a mellékágakon és ágrendszerekben (Szigetköz, Csallóköz, Ráckevei-Soroksári-Duna, Gemenc) […]