Velencei-tó
A Velencei-tó Fejér megyében, Budapesthez közel fekvő természetes tó, Magyarország második legnagyobb természetes tava. Számtalan nádassal, néhány szigettel csatornákkal szaggatott vízfelülete nagyszerű vízitúrás lehetőségeket ad az oda látogató túrázónak. A tó rendkívül sekély, ebből adódóan igen meleg vízű, mindezek mellett víze gyógyító hatású is. Vízmélysége miatt leginkább kisebb merülés hajókkal járható. Nem engedélyköteles vízitúra terület. […]
Túr
A Túr folyó Romániában, Avasvámfalu határában ered és Garbolc térségében keleti hármashatárnál lép hazánk területére. A Túr vízrendszer hazánkban 4 részre osztható fel: Látható, hogy igen összetett vízrendszer, sok-sok evezhető kilométerrel. Jellemző a folyóra (főleg az Öreg és a Régi Túrra), hogy víze benőtt, víz alatti csökök, hínár és egyéb „zöld” nehezíti az előrejutást, így […]
Tisza-tó
A Tisza-tó (régi nevén Kiskörei-tározó) egy mesterséges víztározó, a Tisza folyó felduzzasztásával jött létre két lépcsőben. 1973-ban első, majd 1978-ban a második lépcsőben történő a duzzasztás eredménye képpen alakult ki a mai állapot is. A tó a Tisza 440,5. fkm-e (Tiszabábolna) és 404. fkm-e (Kisköre) között húzódik, 127 négyzetkilométer területen. A tavat délről a Kiskörei […]
Szigetköz
A Szigetköz a Duna legnagyobb magyarországi mellékágrendszere, egyben hazánk legjelentősebb vízitúrás területe. A 375 négyzetkilométeren elterülő ágrendszer 54 kilométer hosszan húzódik a Kisalföldön, számtalan kisebb és nagyobb szigete között pedig közel 200 kilométer vadregényes Duna-ág kanyarog. A Szigetköz mai képe a Duna szlovákiai (1992) elterelése után az ágrendszerek folyamatos rehabilitálásával alakult ki. (a legutolsó rehabilitáció […]
Szentendrei-Duna
A Szentendrei-Duna 32 km hosszú Duna-ág amelyet a Szentendrei-Sziget választ el a Dunától. A keskeny (100-300m) folyó ág lassú folyású, így a túrázás rajta biztonságos akár folyásiránnyal szemben is könnyen evezhetünk. A Dunakanyar közelsége és a gyönyörű kisvárosok (kiemelkedik közűlük Visegrád és Szentendre) kedvelt kiránduló és nyaralóhellyé teszik ezt a folyót. Magyarország vízitúrás “kult” területe a […]
Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös
A Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös (hívják még: Kákafoki vagy Bikazugi holtágnak is) Magyarország ötödik legnagyobb állóvize. A 19. század végén lezajló folyamszabályozások idején alakult ki Szarvas és Békésszentandrás települések között. Csodálatos környezete, békés vize és a környék megszámlálhatatlan látnivalója következtében víziturisztikai jelentősége óriási. A településeken található számtalan, magas színvonalú szálláshely miatt nagyobb csoportok, osztályok, iskolák számára kiváló […]
Sió
A Sió (Sió csatorna) a Balatonból ered, és 120 kilométeres „kacsgaringózás” után a Dunába torkollik a Duna 1497-es folyamkilométerénél. Rendkívül lassú folyású, alacsony vízhozamú és keskeny “folyó”, vízitúrás lehetőségei korlátozottak és nagyban függnek a Balaton vízének leeresztésétől! Éppen ezért igazi vízitúrás környezet nem alakult ki a Sió mentén, a szolgáltatók száma igen alacsony.
Mura
A Mura folyó Magyarország dél-keleti szegletében, Zala megyében folyik, elválasztva hazánkat Horvátországtól. A folyó teljes hossza ugyan 454 kilométer, azonban ebből mindössze 48 folyamkilométer folyik Magyarországon. Gyors folyású, néhol szélesebb folyó, ennek ellenére nem kifejezetten kezdő vízitúrázóknak való. Éles kanyarok, gyakorta bedőlt fák szegélyezik, így komolyan oda kell figyelni evezés közben. Nagyon jó horgász víz, […]
Maros
A Maros 725 kilométer hosszú folyó, amelyből a hazai rész mindössze 48 folyamkilométer. A romániai Gyergyói-havasokban ered, a Magyar határt Nagylaknál lépi át és Szegednél torkollik a Tiszába. A Maros egy nem túl széles, és általában (vízállástól függően) igen sekély folyó, hazai szakaszát kényelmesen megevezhetik akár a kezdő túrázók is két nap alatt. Számtalan kavics […]
Kraszna
A keskeny, mindössze 46 km magyarországi szakasszal bíró folyóként viselkedő csatorna a romániai Meszes-hegység nyugati oldalán Kraszna településhez közel ered és hazánkban a Tiszába torkollik Vásárosnamény mellett. Az 19. század végéig a Kraszna a Szamosba torkollott, azonban a folyószabályozások miatt a torkolatot áthelyezték. (a Kraszna szabályozásának esett áldozatául Magyarország akkori legnagyobb vizes élőhelye, az Ecsedi-láp) […]
