Vízterületek


! Folyók vízitúramegálló térképei
Balaton
Berettyó
Bodrog
Bódva
Dráva
Duna
Fehér-Körös
Fekete-Körös
Fertő-tó
Gemenc
Hármas-Körös
Hernád
Hévíz patak
Holt-Körös
Holt-Tisza
Ipoly
Kettős-Körös
Kraszna
Maros
Mosoni-Duna
Mura
Rába
Ráckevei (Soroksári)-Duna
Sebes-Körös
Sió
Szamos
Szentendrei-Duna
Szigetköz
Tisza
Tisza-tó
Túr
Vajasfok
Velencei-tó
Zagyva
Zátonyi-Duna
Öreg-Túr
 
Ráckevei (Soroksári)-Duna


Táborhelyek Ráckevei (Soroksári)-Duna vízterületén

Köszönjük a leírást a Tököli SE elnökének!
(Forrás: „A Homokhátság talajvízszint szabályozási feltételeinek kialakítása, avagy a Kis-Duna revitalizációja, különös tekintettel, a várható vízhasználatokkal összhangban a természeti értékek védelmére” előzetes megvalósíthatósági tanulmány alapján)

A főág
Az 57,3 km hosszú, 14 km2 felületű Duna-ág átlagos víztérfogata mintegy 40 millió m3. A vízsebesség 0,2-0,4 km/óra, a Kvassay-zsilipen keresztül évente 550-750 millió m3 víz kerül betáplálásra.
 
Az R/S/D partvonalának hossza - a mellékágakat is figyelembe véve - 180 km. Az R/S/D négy, egymástól jól elkülöníthető szakaszra osztható.
 
A szabályozás keretében a legfelső (57,3 - 47,5 fkm) szakaszon 110 m víztükör-szélességű, 50 m3/s elméleti vízszállító képességű meder került kialakításra, a hajóútszélesség 40 m, az elméleti vízmélység 2,7 m. A víz minősége itt a legrosszabb, fürdésre végig alkalmatlan és a horgászat számára sem kedvező.  E szakasz mentén csónakházak létesültek és két evezőspálya is van.


A következő szakasz a Taksony-sziget végéig tart. A meder átlagos szélessége 40-80 m, a vízmélység 2-3 m között van. A víz minősége ezen a szakaszon is kedvezőtlen, fürdésre, strandolásra - elsősorban a bakteorológiai szennyezettség miatt - alkalmatlan. A horgászat számára viszont kedvezőek a feltételek.


A Taksony-szigettől a Ráckevei-hídig tartó szakasz átlagos szélessége 150-300 m, a vízmélység 2,0-3,5 m közötti. A vízminőség itt már kedvezőbb, de strand hivatalosan ezen a szakaszon sincs kijelölve.


A Ráckevei-hídtól a Tassi-zsilipig tartó szakaszon a meder átlagos szélessége 200-300 m, a vízmélység 3,0-7,0 m közötti. Nádasok csak a parti sávokban találhatók. A víz minősége ezen a szakaszon a legkedvezőbb, s itt a legjobbak a horgászati lehetőségek. Itt található a legtöbb horgásztanya, valamint a tájra jellemző (vízre épített) felépítményes horgászállás.
 
Mellékágak és hókonyok bemutatása

1. MOLNÁRSZIGET MELLÉKÁG

A Duna-ág fővárosi szakaszán, a XXIII. Kerületben található, a 49,0-51,0 fkm szelvények között, az Ág bal oldalán. A vízterület hosszúsága mintegy 2000 m, szélessége 20-50 m között változik, mélysége 0,5-2,0 m közötti. Az ágat az alsó torkolattól felfelé 400 m-re közúti híd keresztezi, amely a Soroksár-Csepel révátkelőhelyhez vezet.

2. A CZUCZOR-SZIGETI MELLÉKÁG
A mellékág Szigetszentmiklós város északi részén a Duna-ág 45+000-46+200 fkm szelvényei között a jobb oldali mederszélen található. Az ág hosszúsága 1500 m, szélessége 15-30 m között van, a vízmélység 1-1,5 m közötti. A mellékág felső torkolatának környezetében értékes úszólápos terület található. A mellékág növény és állatvilága változatos és gazdag.

3. SPORT-SZIGETI MELLÉKÁG
A mellékág Dunaharaszti város közigazgatási területén, a Ráckevei (Soroksári) Duna 44+700-45+100 fkm szelvényei között, a meder bal oldalán fekszik. Az 500 m hosszúságú 20-30 m szélességű és 1,0-1,5 m mélységű vízterület a hajdan volt 5 km hosszúságú Dunaharaszti mellékág felső és egyben legjobb állapotban megmaradt része.

4. DUNAHARASZTI HOLTÁG

A mintegy 1600 m eredeti hosszúságú vízfelület az előzőekben hivatkozott elzárások eredményeképpen az 50-es évektől holtágnak minősíthető. A holtág vízmélysége 0,5-1,0 m között van.

5. TAKSONYI HÓKONY

A valójában öböl jelleget mutató vízterület a Ráckevei (Soroksári) Duna 41+100-42+100 fkm szelvényei között a főmeder bal oldalán található, Taksony közigazgatási területén. A mintegy 1000 m hosszúságú, 70-100 m szélességű, 0,5-1,5 m mélységű vízfelület elsősorban különleges növényvilága miatt érdemel figyelmet. Megtalálhatók itt többek között a tündérrózsa, a vízitök a súlyom és más értékes, szép növényfajok. Ugyancsak kiemelkedő értéket képvisel a hókony és környezetének állatvilága is. Az idősebb horgászok halban gazdag vízterületként emlékeznek a hókonyra. A hókony a Duna-ág egyik érintetlensége miatt legszebb vízterülete.

6. TAKSONYI HOLTÁG

A vízterület a Ráckevei (Soroksári) Duna 40+000-42+700 fkm szelvényei között, meder bal oldalán, Taksony település közigazgatási területén van. Valójában mellékág, mégpedig alsó vége felől közvetlen kapcsolatban van a Duna-ággal. A vízterület hossza 2200 szélessége 20-60 m között változik, a víz mélysége 0,5-1,8 m közötti. Az ágat, az alsó torkolatától számított 1 km-re közúti híd keresztezi. A híd, a részben mezőgazdasági művelésű, részben üdülőkkel borított Taksony-sziget megközelítését teszi lehetővé.

7. DUNA-SZIGETI MELLÉKÁG
A népnyelv által „tűzoltó hókonyként”, illetve „Gubovics öbölként” is emlegetett, középen elzárt, valaha egybefüggő vízterületet alkotó mellékág a Ráckevei (Soroksári) Duna 37+000-38+100 fkm szelvényei között, a meder jobb oldalán, Szigethalom és Szigetszentmiklós településeken található. A vízterület kettévágására a Duna-ág főmedrét keresztező közúti híd megépítése miatt került sor.

8. DOMARIBA-SZIGETI MELLÉKÁG

A mellékág a Duna-ág bal oldalán a 33+200-35+500 fkm szelvények között, Dunavarsány település közigazgatási területén helyezkedik el. A szigeten, amely a Pilisi Erdőgazdaság kezelésében van, szép tölgyerdő található. A 3500 m hosszúságú mellékág szélessége 10-20 m közötti, míg a víz mélysége 0,5-1,3 m között van. A vízterület alsó torkolatának környéke mintegy 400 m hosszúságban oly mértékben feltöltődött, hogy a víz szinte teljesen eltűnt a mederből. A mellékágat az alsó torkolattól néhány száz méterre több olajszállító vezeték keresztezi.

9. SZIGETCSÉPI HOLTÁG

A holtág melyet a népnyelv „Bobonkov szakadéknak” is hív, a Ráckevei (Soroksári) Duna 32+000 fkm szelvény magasságában, Szigetcsép közigazgatási területén fekszik, 2300 m hosszúságú, 20-80 m szélességű 1,0-2,5 m mélységű vízterület.

10. CSUPICS-SZIGETI MELLÉKÁG
A mellékág a Ráckevei (Soroksári) Duna 30+400-32+000 fkm szelvényei között a jobb oldalon, Szigetcsép település közigazgatási területén fekszik. A felülről elzáródott mellékág hosszúsága 130 m, szélessége 70-120 m között változik, míg mélysége 1,0-2,0 m közötti. A Ráckevei (Soroksári) Duna talán legváltozatosabb, természeti értékekben leggazdagabb, védett területe a Csupics-sziget - vagy Nagy-sziget - és környezete.

11. CSEKE-SZIGETI MELLÉKÁG

A mellékág a Ráckevei (Soroksári) Duna 27+700-28+300 fkm szelvényei között a meder bal oldalán, Áporka közigazgatási területén fekszik. A halban rendkívül gazdag vízterület medrét a ’80-as évek közepén kotorták. Ennek következtében a jelenleg 650 m hosszúságú 20-40 m szélességű mederben 1,8-2,2 m-es vízmélység van. A mederszélet, a szigeti oldalon sok szép, időskorú fa szegélyezi


12. RAFFÁS-SZIGETI MELLÉKÁG
A mellékág a Duna-ág 25+8700-26+450 fkm szelvényei között, a mederközépen, Szigetszentmárton közigazgatási területén helyezkedik el. A szigeten üdülők találhatók. A mintegy 650 m hosszúságú 90-110 m szélességű, 1,7-2,1 m mélységű mellékág helyzete, állapota viszonylag megfelelőnek minősíthető.

13. SÓSKÁS ÉS CIFRUS-SZIGETI MELLÉKÁGAK

A két kisebb, jószerével egybefüggő mellékág a Ráckevei (Soroksári) Duna 24+450-24+900 fkm szelvényei között, a meder jobb oldalán, Szigetszentmárton település közigazgatási területén található.
Együttes hosszuk 450 m, szélességük 40-90 m között, mélységük 1,5-1,7 m között van.


14. ANGYALI-SZIGETI LAGÚNA
Az Angyali-szigetet átszelő, lagúna jellegű vízterület a Ráckevei (Soroksári) Duna 23+500-23+800 fkm szelvényei között, Ráckeve város közigazgatási területén található. Az ág mindkét partját fűz és nyárfaligetek határolják.
A vízterület hossza 470 m, szélessége 10-20 m, mélysége 0,5-1,20 m között alakul. (Itt említjük meg, hogy az Angyali-sziget jobb oldali ága gyakorlatilag ugyanolyan méretekkel - szélesség, mélység, stb. - rendelkezik, mint a főmeder, így végső soron akár főágnak is kezelhető.)

15. A BALABÁN ÁROK
A mellékág a Ráckevei (Soroksári) Duna 19+900-21+200 fkm szelvényei között a meder bal szélén Ráckeve város közigazgatási területén található. A 1300 m hosszúságú, 10-15 m szélességű vízterület mélysége 1,0 m körül van. Halívás szempontjából fontos, a jövőben is megőrzendő terület. A mellékágat szép, időskorú fák határolják.

16. SENKI-SZIGETI MELLÉKÁG

A mellékág a Ráckevei (Soroksári) Duna 18+100-18+450 fkm szelvények között, a meder bal oldalán, Ráckeve város közigazgatási területén fekszik. A mellékág hossza 350 m, szélessége 30-50 m, mélysége 1,5-1,8 m között van.

17. KEREKZÁTONY-SZIGET
A mellékág a Ráckevei (Soroksári) Duna 16+400-17+800 fkm szelvényei között a meder bal oldalán, Ráckeve város közigazgatási területén fekszik. A szigeten és a vele szemben lévő parton üdülőingatlanok találhatók. Az 1600 m hosszúságú, 140-160 m szélességű mellékág mélysége átlagosan 2,0 m.

18. SZIGETBECSEI HOLTÁG
A holtág a Ráckeve-Soroksári Duna-ág jobb partján, a régi folyómederben alakult ki. Közigazgatásilag Szigetbecse községhez tartozik. Hossza 2,7 km, átlagos szélessége 50 m, vízmélysége átlagosan 1,2 m. Szigetbecse Önkormányzata a holtág területének jelentős részét tulajdonba vette. Medre erősen feliszapolódott, szélei vízi növényzettel sűrűn benőttek, a víz minőségét nem lehet jónak nevezni, az eutrofizáció jelei markánsan mutatkoznak.

19. DÖMSÖDI HOLTÁG
A holtág Ráckeve-Soroksári Duna egykori mellékágából alakult ki a Duna-ág bal partján. Közigazgatásilag jórészt Dömsödhöz, kisebb részben Ráckevéhez tartozik. Hossza 6500 m, átlagos szélessége 28 m, átlagos vízmélysége 1,5 m. A holtág felső végén lévő zsilip segítségével vízszintje szabályozható, vize pótolható.

20.  RÓZSA-SZIGETI MELLÉKÁG
A mellékág a Ráckevei (Soroksári) Duna 0+800-1+500 fkm szelvényei között a meder jobb oldalán, Makád és Tass települések közigazgatási területén található. Az ág hossza 700 m, szélessége 150 m körül van, a víz mélysége helyenként az 5 m-t is eléri. A mellékág bal partját a Rózsa-sziget határolja. A mellékág az ország egyik leghíresebb, egyben legfelkapottabb horgászvize is. A vízterület alsó, a népnyelv által „Büdös-sarok”-nak nevezett részét  a múltban nevezetes harcsafogó helyként tartották számon.



 
 
TÁBORHELY KERESŐ
 
Vízterület: 
Megye: 
Város: 
Részletes kereső
 
 
KIEMELT AJÁNLATOK
 
Neszmélyi Hajóskanzen
vízterület: Duna
Neszmély - Komárom-Esztergom megye
bővebben
Vadvíz Kemping
vízterület: Szigetköz
Dunakiliti - Győr-Moson-Sopron megye
bővebben
Esztergomi Evezősök Hajós Egylete
vízterület: Duna
Esztergom - Komárom-Esztergom megye
bővebben
Farkas Tanya Vízibázis
vízterület: Szamos
Csenger - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
bővebben
Vidám Delfin Kemping Panzió Étterem
vízterület: Tisza
Tiszabecs - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
bővebben
Vízimalom Kemping és Vendégház
vízterület: Túr
Túristvándi - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
bővebben
KlubSirály Csónakház
vízterület: Duna
Százhalombatta - Pest megye
bővebben
Aranykárász kemping
vízterület: Mosoni-Duna
Rajka - Győr-Moson-Sopron megye
bővebben
 

























Copyright 2012 viziturazz.hu :: Az adatbázis felasználása csak a tulajdonos engedélyével lehetséges.